Történelem Nevét valószínűleg a XV. századból ismert Chegewldy nemesről kapta. A község első név szerint ismert lakosa 1209-ből Tímár nevű ember volt. A XVIII. Század elején, a Rákóczi szabadságharc korában találjuk fel a mostani lakók őseinek nyomait. 1707-ben egy református tanító vezetésével telepszenek le az első családok. 1810-ben ezt írta Szirmai Antal, aki Szatmár vármegyét mutatta be: "szántóföldjei kövérek, rétjei jók. Legelője kövér, itatója alkalmas. Szép erdeje van, a határban ... kenderáztató víze... A Szamos szigetén szép gyümölcsösei. Szántóföldjeit gyakran járja a víz, mely sokszor elborítva, sok károkat tészen." A község a történelem folyamán többször gazdát cserélt. Tulajdonosai voltak pl. a Báthoryak, Zudariak, Drágffiak, Csákyak. A település legutolsó tulajdonosa: báró Vécsey Aurél volt egészen 1945-ig. A jelen A község lakosainak száma jelenleg 731 fő. Családjainak száma 248. A népesség megoszlása korcsoportonként: 0-5 éves: 46 fő; 6-14 éves: 82 fő; 15-17 éves: 29 fő; 18-54 éves: 374 fő; 55-59 éves: 46 fő; 60 éven felüli: 154 fő. A község utcáinak száma: 7, együttes hosszúk: 4,3 km, szilárd burkolattal ellátva. Jelenlegi beruházások: volt Vécsey-kúria - jelenleg Óvoda és Polgármester Hivatral felújítása, valamint a közsében található 7,6 km hosszúságú belvízelvezető csatorna felújítása, kiépítése. A község bemutatása A község 1974-től a Jánkmajtisi Nagyközségi Közös Tanács társközsége volt, az 1990-es önkormányzati választásokon nyerte vissza önállóságát. A társközségként eltöltött 16 év alatt elmaradt beruházások, felújítások, valmint az infrastruktúra nagyütemű fejlődése gyors változást hozott a község életében. Megépült a gázvezeték, a telefonhálózat, az utakat szirlád burkolattal látták el, bővítették az iskola épületét, kialakították az Idősek Klubját, felépült a gyógyszertár, változott a falúkép. A változásokkal kedvezőtlen hatások is érték a lakosságot, átalakult a Tsz., amjd megszűnt. Megnövekedett a munkanélküliség, több család élt a létminimum alatt. Az emberek élniakarását jellemzi, hogy többen a zöldségtermesztésben látták boldogulásukat, melyben jelentős segítséget nyújtott a helyben működő konzervgyár. Ma már elmondhatjuk,hogy az aktív korú lakosság jelentős része dolgozik, a csökkent munkaképességűek részére szőnyegszövő üzemet létesített a szolnoki székhelyű ZUNIFER Kft, ahol jelenleg is 17 fő dolgozik. A községben egyetlen emlékmű található, amit a két világháborúban elesett katonák és elhurcoltak emlékére készíttettek. A szobor: négyszög alapú gúlán, katonát ábrázoló alak. A település fekvése Az ország legkeletibb részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében, a szatmári-síkságon, az északi szélesség 47,9 és a keleti hosszúság 22,6 fokának találkozásánál, részben a Szamos folyó jobb partján terül el Csegöld község. Határos: Szamossályi, Hermánszeg, Jánkmajtis, Császló, Csengersima, Szamosbecs és Szamostatárfalva községekkel. A település mezőgazdasági adati Növénytermesztés A község határában termesztett legjellemzőbb növényfajták: kukorica, búza, ősziárpa, napraforgó. Gyümölcsöseiben jelentős területet foglal el az alma, a meggy, de megtalálható a körte és a szílva is. Zöldségtermésztése kb 15-2 éves, legjellemzőbb kultúrák: az uborka (támrendszeren termesztve), a paprika (almapaprika, TV paprika) és a paradicsom. Állattartás A községben a szarvasmarhaállomány az 1990-es években szinte teljesen eltűnt. Ma már csak egy család foglalkozik szarvasmarhatartással, a megtermelt tejet a szomszédos község tejgyűjtőjébe hordják át. A sertéstenyésztés is elenyésző, szinte csak saját szükségletük kielégítésére hízlalnak a családok. Összességében elmondhatjuk, ma már nem jellemző a községre az állattartás. Egyéb adatok Az 1990-es évekig jól működő termelőszövetkezetben 300 db-ot meghaladó szarvasmarhaállomány volt található, jelentős része fejős tehén, de hízómarha neveléssel is foglalkoztak. A lakosság 1/3-a otthonában is tartott szarvasmarhát mellyel kiegészítették szerény jövedelmüket. Állami támogatással több hktár tölgyerdőt, gyümölcsöst telepítettek az elmúlt években. Egyesületek Polgárőrség, Sportegyesület Díszpolgárok Csegöld község képviselőtestülete első ízben 2001. Augusztusában, a Millenniumi ünnepség keretében adományozott díszpolgári oklevelet. Első díszpolgárunk Matécsa János, a falú szülöttje, aki jelentősen részt vett a ma is működő helyi Konzervgyár megalapításában, eredményes működésében, a tsz. dolgozói életszínvonalásnak emelésében. A címer Mivel a község történelmének kutatása során nem található fel a község címerére utalás, ezért a Millenniumi Rendezvénysorozat részeként Csegöld Község Képviselőtestülete megalkotta a 4/2001. (VII.30.) számú rendeletét a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. A címer megalkotásával Gábor Tamás jánkmajtisi lakos főiskolai hallgatót bízta meg.